TARTALOM BETÖLTÉSE KÉSZ! MEGNYITÁSHOZ KATT IDE!

Amíg vársz ez is érdekelhet:

Technikailag ugyanazt a rendszert használja, mint az összes említett Stellantis termék: MacPherson felfüggesztés elöl, csatolt hosszlengőkar hátul, és egy 1,2 literes háromhengeres turbómotor 48 voltos hibrid rendszerrel. Az összteljesítmény 145 lóerő, mivel a kis villanymotor képes hajtani is, bár csak lassan, például parkoláskor, ami egy könnyű hibridtől teljesen megfelelő lépés. Készül egy másik változat is, amelyben egy 28 lóerős hátsó villanymotor segíti az összkerékhajtást, ha szükség lenne rá, de az alapmodell elsőkerekes.

A gyártó szerint a fogyasztás öt liter alatt alakul, de a tesztjeink alapján, ahol a hajtást valós körülmények között próbáltuk, rendszerint 7 liter feletti értékeket mértünk, így nem tűnik annyira hatékonynak. Egy biztos: a motor emelkedik ki igazán a teljes hajtáslánc és mechanikai elemek közül – de nem feltétlenül pozitív értelemben. Ez inkább a futómű, a fékek és a kormányzás többi elemének minőségére utal. A háromhengeres motor erős a helyzethez képest, viszonylag egyenletesen adja le az erőt, és a hangja sem zavaró, de már elgondolkodom, miközben a tesztet írom, hogy talán éppen ezért ragaszkodtam ehhez a pozitív értékeléshez, mert valami értékelhetőt próbáltam keresni menet közben.

Induláskor megül a hátulja, lassításkor bólint, kanyarban dől, és amit az úthibákon érzek, az szinte leírhatatlan. Csetlik, botlik, összerezzen, mint egy traumákkal élő kutya, akit egész életében csak bántottak. Még minimális érzékenység sem szükséges ahhoz, hogy bárki észrevegye, hogy valami nincs rendben – nem kellene ennek így történnie. Az egész karosszéria nem lenne szabad, hogy beleremegjen még a legapróbb úthibába, és főleg nem veszthetné el az egyenesfutását egy keresztbordától.

Itt tudod ellenőrizni, hogy elérhető e stream oldalakon ez a sorozat: