TARTALOM BETÖLTÉSE KÉSZ! MEGNYITÁSHOZ KATT IDE!

Amíg vársz ez is érdekelhet:

A gyorsulás terén hasonló a helyzet: bár az elsőkerék-meghajtású, 144 lóerős változat álló helyzetből indulva, még ideális tapadási körülmények között is kissé komótosnak tűnik az első métereken, mozgásból viszont már fürgén reagál. Autópályás tempónál is kellően rugalmas, használható marad. A 0–100 km/h gyorsulása 9,6 másodperc, ami nagyjából 1,5–2 másodperccel lassabb, mint amit a Kia EV3, a BYD Atto 2 vagy az említett Ford Puma Gen-E tud.

Ezzel szemben az összkerékhajtású, 184 lóerős változat már sokkal élénkebb: 7,4 másodperc alatt gyorsul százra, és ez szubjektíven is érezhető – agilisabbnak, lelkesebbnek hat, mint az elsőkerék-meghajtású változat. Utóbbiból egyébként elérhető egy nagyobb akkumulátorral szerelt, 174 lóerős kivitel is, amely 8,7 másodperc alatt éri el a 100 km/h-t.

A tesztprogram részeként lehetőség nyílt egy autópályát szimuláló szakaszon is kipróbálni az autó képességeit. Itt nemcsak a végsebességhez közeli, 150 km/h körüli tempót és a motor teljesítményét tesztelhettük, hanem a vezetéstámogató rendszereket is. A sávtartó asszisztens például kifejezetten meggyőzően működik: finoman, időben és precízen jelzi, ha a jármű kezd letérni a sávból, és nem kelt zavaró, hirtelen beavatkozásokat sem.

A villanyautós modernitás terén vegyes a kép: bár a frunk, vagyis az első csomagtartó hiánya kétségtelenül hátrány, hiszen így a töltőkábel elhelyezése problémás lehet, ha a hátsó csomagtartó éppen tele van, ezt kompenzálja néhány fontos technikai előny. Az akkumulátor minden változat esetében LFP (lítium-vasfoszfát) kémiára épül, ami nemcsak biztonságosabb, hanem jobban tolerálja a magas hőmérsékletet is, és lehetővé teszi a rendszeres 100%-os töltést komolyabb kapacitáscsökkenés nélkül.

Itt tudod ellenőrizni, hogy elérhető e stream oldalakon ez a sorozat: